A whippet - ahogy mi ismerjük
A whippet számunkra nem „csak” egy fajta.
A whippet társ, jelenlét, érzés.
Egy whippet elsődlegesen családban él. Olyan kötődést alakít ki az emberével, amit nehéz szavakba önteni. Árnyékként követi a gazdáját, figyel, alkalmazkodik, jelen van. Nem tolakodó, de mindig ott van – ott, ahol az embere is van. Azt szoktuk mondani: ahol sok whippet van, ott biztosan ott vagyunk mi is.
Otthon, a lakásban a whippet a világ egyik legnyugodtabb teremtménye. Ha hagyjuk, akár a nap nagy részét is átalussza. Sokan a nagymacskákhoz hasonlítják: kényelmes, meleg helyen pihen, szundikál, figyel.
És amikor eljön az ideje – átkapcsol.
A whippetnél valóban van egy „be- és kikapcsoló gomb”.
Amikor nincs feladat, nyugodt, békés, szinte észrevétlen.
Amikor viszont edzés, játék vagy futás következik, akkor egy pillanat alatt átváltozik: erő, ösztön, koncentráció és elképesztő mozgáskultúra jelenik meg benne. Ez az ellentét az, ami rabul ejti az embert.
A mi whippetjeink mozgalmasak, életrevalók. Már kölyökként is érdeklődők, huncutok, figyelnek a világra. Intelligens kutyák, akiknek szükségük van elfoglaltságra – nemcsak testileg, hanem szellemileg is. Egy unatkozó whippet talál magának programot, és nem mindig olyat, aminek a gazda örül. Ezért fontos, hogy a whippet gazdája foglalkozzon vele, jelen legyen az életében.
A whippet érzékeny. Szenved, ha kirekesztik, ha nem figyelnek rá, ha nem kap szeretetet. Nem való olyan embernek, aki nem tiszteli az állatot.
A whippetet nem szabad megtörni, nem szabad leigázni, nem szabad bántani.
Nevelni kell, tanítani kell – és ezt ő bőségesen meghálálja.
Ugyanakkor fontos megérteni: a whippet agár.
Önálló gondolkodásra tenyésztett fajta, erős ösztönökkel. Nem „gyerek”, hanem kutya. Egy társ, akinek megvannak a maga határai és ösztönei. A legszófogadóbb whippet is megugorhat, ha valami megmozdítja benne az űzőösztönt – ezt tiszteletben kell tartani, és ehhez kell alkalmazkodni.
A gyerekekkel való viszonya nagyban múlik azon, milyen környezetben nő fel. A gyerekekkel együtt élő whippetek fantasztikus barátok, hűséges pajtások. Idegen, hangos, kiszámíthatatlan helyzetben viszont inkább visszahúzódnak – ez nem hiba, hanem fajtatulajdonság.
A sport számunkra nem kényszer, hanem lehetőség.
Lehetőség arra, hogy a whippet megmutassa mindazt, ami benne van. A coursing a szabadságról szól, az ösztönök kiteljesedéséről. Nem kötelező – de sok gazda, amikor egyszer meglátja a whippetet szabadon futni, beleszeret ebbe az érzésbe. És onnantól már közös az út.
Mi soha nem kötelezzük a gazdákat versenyzésre.
De olyan kutyákat adunk a kezükbe, akik ha eljön az ideje, ott is megállják a helyüket.
És végül a legfontosabb:
Mi azt szeretnénk, hogy a nálunk született whippetet családtagként fogadják.
Szeressék, tiszteljék, bízzanak benne.
Legyenek mellette jóban és rosszban, egészségben és betegségben.
Örüljenek vele együtt, és adjanak neki biztonságot.
Mi nem „kutyát adunk át”, hanem egy életre szóló társat.
Azt kívánjuk, hogy a közös évek boldogok legyenek – a kutyának és az embernek egyaránt.
